2009. márc. 3.

3. Csak egy %

Megint, mint minden évben eljött az adózás ideje. Még sokan vannak köztünk, aki a mai napig külön emlegetik a bruttó, és nettó dolgokat, pedig az adózás már régóta a nyakunkban van! Régebben már szó volt róla, hogy nekünk mai jobbágyoknak sokkal könnyebb a sorsunk, mint volt ez a középkorban. Ezt tanultuk történelemből negyven éven át! Így kellett utálnunk a papokat, és az urakat! Akkor a népnyúzó uraság 10%- ot, az a szemét aljas egyház a másik 10% -ot nyúzta le a jobbágyról! Napjainkra ez a húsz százalékos elvonás megfordult! Abból a húsz százalékból várakat építettek, működött az oktatás, honvédelem, palotákban éltek a disznó urak. Most a nyolcvan százalékból nem működik semmi. Pluszban találták még ki a vizitdíjat, igaz azt csak azért, hogy tudjuk, hogy nem ingyenes az orvosi ellátásunk! Arról mélyen hallgatott a miniszter, hogy mennyit vesznek el a fizetésünkből ilyen címszó alatt, ami pénzt már meg sem kapunk! Most már csak azt kellene tudnunk, hogy a ma felettünk uralkodó sisere hadhoz hogyan viszonyuljunk? Ami elindította bennem ezt a gondolatot, az az 1 %!!! Most van az ideje annak, hogy rendelkezni lehet ennek a sorsáról. Meghirdettük, és ugyan vannak akik pozitívan állnak a dologhoz, de egészen érdekes esetek is vannak! Hihetetlen, hogy milyen közömbösen viselkednek sokan ebben a kérdésben. Azokat kértük fel első sorban, akik nem rendelkeztek még róla, hogy ugyan tegyék már meg, hogy a Postások Jóléti Alapítvány számára és javára rendelkezzenek! Igaz, hogy nem az első napon kezdtük ezt hirdetni, de érdekes válaszokat kaptunk! Már elígértem máshová! Évek óta másnak utalom! Nem biztos, hogy oda kerül az a pénz! Stb… Az érdekessége a dolognak az, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy saját magunkon postások segítsünk! Az okos postások viszont mindenhova irányítják a pénzüket, csak saját maguknak nem! Érthetetlen ugye? Megmagyarázhatatlan! Mert azt gondolják, hogy postás dolgozó gyermeke, az nem lehet beteg! Azt nem kell segíteni! Ez csak egy példa a sok közül. Lehet, hogy rosszul látom a dolgot, de furcsa nekem, belátom. Nem értik meg a postások, hogy csak abból lehet segíteni, amit összeadnak? Nem erről lehet szó. Talán a propagálásban lehet az egyik hiba. Azt gondolni, hogy majd mások /vasutasok, tűzoltók stb./ segítenek a postás dolgozókon, ha bajba kerülnek, szerintem hiu ábránd! Ne adja a sors, hogy megismétlődjön velünk egy közeli múlt béli eset, hogy megint bajba kerüljön egy munkatársunk, és segíteni kelljen! Talán erre kellene gondolni! Akkor sokkal egyértelműbb lenne mindenki számára, hogy hogyan is rendelkezik az adója 1%-a felől? Reménytelen, hogy mindenkinek egyesével el lehessen magyarázni ezt a dolgot! Ezt nem vállalhatja fel senki. Nem kell félni! Senki sem fog gyűjteni, segíteni a postás dolgozóknak, ha bajba kerülnek! Csak pénz nélkül majd nagyon nehéz lesz bármilyen segítséget nyújtani, bárkinek a részére. Azt hiszem, hogy azért mindenképpen átgondolásra érdemes a dolog. Talán nem hiába való, hogy ide leírtam. Remélhetőleg többen, de ha csak egy ember elgondolkozik közülünk, akkor már megérte. Kérek minden postás dolgozót, hogy így is gondolkozzon erről a jövőben! Így tervezze meg ezt a cselekedetét! Mindenki legyen fontos egy kicsit saját magának! Ennyi önzőséget még megengedhet magának az ember. Lehet, hogy nem így van, de én teljesen normális dolognak tartanám, ha a postás dolgozók valamennyien erre az alapítvány javára rendelkeznének az adójuk 1% áról. Szerintem saját magunktól ennyit megérdemelnénk! Nem várom el senkitől, hogy hasonló véleménye legyen a dologról, lehet, hogy az én gondolkodásom sántít. Azt szerettem volna csak elérni, hogy gondolkozzatok el ezen! Segíts magadon, Isten is megsegít!
(Dé)

Nincsenek megjegyzések: